A házassági szerződés lehetőséget ad arra, hogy a házastársak vagy a leendő házastársak előre, közösen gondolják át és rendezzék, mi történjen a vagyonukkal a házasság ideje alatt vagy annak megszűnésekor. Sokan úgy tekintenek rá, mint a bizalmatlanság jelére, pedig valójában éppen az ellenkezőjét szolgálja: segít abban, hogy mindkét fél biztonságban érezze magát, és pontosan tudja, mire számíthat.
A házassági szerződés nem kizárólag a váláskor lehet hasznos, hanem a mindennapi pénzügyi biztonságot is szolgálja. Például, ha egyik fél vállalkozó, a szerződés megóvhatja a másik házastársat attól, hogy a vállalkozásból eredő tartozások őt is terheljék.
Mi az a házassági szerződés, és mire szolgál?
A házassági szerződés egy olyan írásbeli megállapodás, amelyben a házastársak – vagy a házasságkötésre készülő felek – meghatározzák, hogyan szeretnék rendezni a vagyonukat a kapcsolat ideje alatt és esetleges különválás esetén. A szerződésben rögzíthető például, mely vagyontárgyak maradnak különvagyonban, mi számít közös vagyonnak, és hogyan történne a vagyon megosztása, ha a házasság megszűnne.
A házassági szerződés lényege, hogy a felek saját elképzeléseik szerint alakíthatják a közöttük fennálló vagyoni viszonyokat, így nem a törvényi általános szabályok alapján dől el, mi számít közös vagyonnak. Segít elkerülni a későbbi bizonytalanságokat, és biztosítja, hogy a kapcsolatban mindkét fél tisztán lássa, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg.
Milyen esetekben ajánlott házassági vagy élettársi szerződést kötni?
A házassági vagy élettársi szerződés számos élethelyzetben megfontolandó döntés lehet – nemcsak azok számára, akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek, hanem mindenki számára, aki szeretné előre tisztázni a vagyoni viszonyokat.
Az alábbi esetekben ajánlott szerződést kötni:
- Ha az egyik fél meglévő vagyontárgyat visz a kapcsolatba, például lakást, nyaralót vagy autót.
- Ha közösen vásárolnak ingatlant, de a felek különböző mértékben járulnak hozzá a vételárhoz, és ezt a szerződésben is szeretnék rögzíteni.
- Ha az egyik fél vállalkozást működtet, és szeretné elhatárolni a cég vagyonát a közös vagyontól, hogy a másik fél ne viselje a vállalkozás esetleges kockázatait.
- Ha a házasságkötést megelőzően nagyobb összegű hitelt vett fel valamelyik fél.
- Ha a kapcsolatban nagy vagyoni különbség van, és mindkét fél szeretné egyértelműen rögzíteni a közös pénzügyi alapokat.
Egy ilyen megállapodás segít abban, hogy a felek hosszú távon is biztonságban érezzék magukat.
Vagyonjogi rendszerek: a törvényes és választható vagyonjogi rendszerek
Törvényes vagyonjogi rendszer
A házastársak vagyonjogi viszonyait alapvetően a törvényes vagyonjogi rendszer szabályozza, amely automatikusan érvényesül, ha a felek nem kötnek házassági szerződést. Ez a rendszer a közös vagyon elvén alapul, vagyis a házasság alatt szerzett vagyon közös tulajdonba kerül, vagyis mindaz, amit a házasság fennállása alatt együtt vagy külön szereznek – beleértve a tartozásokat is – a közös vagyonba tartozik. Válás esetén bármelyik fél kérheti ennek megosztását.
Azonban különvagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek a házasságkötéskor már valamelyik fél tulajdonában voltak, vagy öröklés, ajándékozás útján, illetve szellemi alkotáshoz kapcsolódó vagyoni joggal kapcsolatban hozzá, továbbá a személyes sérelemért kapott juttatások és a szokásos mértékű személyes használati tárgyak. Különvagyonnak minősül mindezek helyébe lépő vagyontárgy is.
Ha a felek ettől el kívánnak térni, házassági szerződést köthetnek, amelyben két eltérő rendszer közül választhatnak, melyek szabályaitól eltérhetnek.
Választható vagyonjogi rendszerek
A vagyonelkülönítés rendszerében a házastársak végig önálló vagyonszerzők, nem jön létre közös vagyon, és tartozásaikért is önállóan felelnek, így válás esetén nincs mit megosztani. Ugyanakkor ebben a rendszerben is közösen kell viselniük a közös háztartás fenntartásával, valamint a gyermekek nevelésével és ellátásával kapcsolatos költségeket.
A vagyonelkülönítés rendszerét akkor kell alkalmazni, ha a házasulók vagy házastársak házassági vagyonjogi szerződésükben a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen kizárják, vagy csak meghatározott vagyonszerzésekre, vagyontárgyakra, illetve egyes terhekre és tartozásokra nézve állapodnak meg annak kizárásában.
A közszerzeményi rendszerben a házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, vagyis ekkor a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A közszerzeményi jelleg az életközösség megszűnésekor válik jelentőssé, ekkor a házasság alatt szerzett vagyon különbségén a felek osztoznak. A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni.
A közszerzemény lényegében az a vagyonrész, amely az életközösség megszűnésekor a házastársak birtokában lévő teljes vagyonból a különvagyon és a rá eső adósság levonása után fennmarad.
A felek mozgásterét növeli, hogy a házassági szerződésben vagyonuk egyes részeire eltérő vagyonjogi rendszereket is kiköthetnek, illetve a törvényes vagy a választott rendszer szabályaitól is eltérhetnek. Ennek megfelelően lehetőségük van arra, hogy a két, törvény által szabályozott rendszert vegyesen alkalmazzák, vagy akár saját igényeikhez igazodóan alakítsák ki vagyoni viszonyaik szabályait.
Mit tartalmazhat a házassági szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződésben szinte bármilyen, a házastársak vagyoni viszonyait érintő kérdésről lehet rendelkezni.
Szerződésben lehet rendelkezni többek között:
- a házassági életközösség kezdetekor fennálló vagyonról, amelyről célszerű vagyonleltárt készíteni,
- a házastársak meglévő és jövőben megszerzendő vagyontárgyairól, valamint az őket terhelő adósságokról,
- arról, hogy mi minősül közös vagy különvagyonnak,
- továbbá a vállalkozásból származó bevételről, vállalkozást terhelő adósság viseléséről.
- a közös kiadások viselésének módjáról és arányáról.
Fontos tudni, hogy a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik a szerződést.
A szerződés tartalma mindig az adott pár élethelyzetéhez és céljaihoz igazodik – nincs két egyforma megállapodás. Az első lépés minden esetben az, hogy áttekintjük a felek jelenlegi vagyoni helyzetét és jövőbeli terveit, és ennek alapján közösen határozzuk meg, melyik vagyonjogi rendszer és milyen konkrét rendelkezések szolgálják legjobban az érdekeiket.
Házassági szerződés ügyvéd segítségével – avagy miért nem elég egy házassági szerződés minta az internetről?
A házassági szerződés csak akkor érvényes, és csak akkor lehet később jogi úton hivatkozni rá, ha a megállapodást közjegyzői okiratba foglalták, vagy ügyvéd ellenjegyezte. A jogi közreműködés célja, hogy a szerződés valóban a felek valós szándékát tükrözze, és minden rendelkezése átlátható, érthető legyen.
Ezért az otthon, akár tanúk jelenlétében készített és aláírt okirat nem minősül érvényes házassági szerződésnek, nem vált ki joghatást, és a benne foglalt célt sem tudja elérni.
Házassági szerződés utólag
A házassági szerződés célja, hogy világos és átlátható kereteket adjon a közös élet pénzügyi és vagyoni kérdéseinek rendezéséhez. Akár házasságkötés előtt, akár már fennálló házasság esetén is megköthető, és később bármikor módosítható, ha a felek élethelyzete megváltozik.
A törvény ugyanakkor korlátozza a szerződés tartalmát, mivel házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
Élettársi szerződés
Sokan élnek élettársi kapcsolatban anélkül, hogy pontosan ismernék, milyen vagyoni szabályok vonatkoznak rájuk. Bár az élettársak nem házastársak, az együttélés ideje alatt mégis létrejöhet közös vagyonként kezelendő vagyonszaporulat, amely az életközösség megszűnésekor megosztható.
Az élettársak vagyoni önállósága
Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, vagyis mindketten saját nevükben szereznek vagyontárgyakat. Ugyanakkor az életközösség megszűnésekor bármelyik fél kérheti, hogy osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulatot – vagyis azt a gyarapodást, ami a közös élet ideje alatt jött létre.
Nem tartozik bele a megosztható vagyonba az, ami házastársaknál különvagyonnak minősülne, például az öröklés vagy az ajándék útján szerzett vagyon.
Az élettársat a közös vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában illeti meg részesedés. Ez a közreműködés nemcsak pénzbeli lehet: a háztartásban végzett munka, a gyermeknevelés, vagy akár a másik élettárs vállalkozásában való közreműködés is beleszámít. Ha nem lehet pontosan meghatározni, ki mennyiben járult hozzá a közös vagyon gyarapodásához, akkor a közreműködést egyenlőnek kell tekinteni.
Élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársaknak lehetőségük van arra, hogy előre rendezzék a vagyoni viszonyaikat egy élettársi vagyonjogi szerződéssel.
A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba foglalják, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban készül el.
A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely házastársak esetében is érvényesülhet.
Ez különösen hasznos lehet, ha egyik fél nagyobb értékű vagyont hoz a kapcsolatba, vagy ha közös ingatlanba, vállalkozásba fektetnek.
Az élettársi szerződés megelőzi a későbbi vitákat, és biztonságot nyújt mindkét fél számára, hiszen már az együttélés idején egyértelművé teszi, kinek mi jár, ha az életközösség véget ér.
Hogyan történik a élettársi és házassági szerződés bejegyzése?
Az élettársi és házassági vagyonjogi szerződésre harmadik személyekkel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést bevezették a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába, vagy ha a házastársak bizonyítani tudják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, illetve tudnia kellett.
A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a jogbiztonságot és átláthatóságot: a bejegyzés révén harmadik személyek (például hitelezők, üzleti partnerek) is hiteles információt szerezhetnek arról, hogy a házastársak vagyoni viszonyait milyen megállapodás szabályozza.
A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, és a bejegyzés díja 10.000 forint.
Bár a nyilvántartásba vétel nem kötelező, erősen ajánlott, hiszen ez biztosítja, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen.
Házassági szerződés közjegyzői díja
A házassági szerződés közjegyzői díja jogszabály alapján kerül meghatározásra. A díj kiszámításánál figyelembe veszik az ügy értékét és a szerződés hosszát. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői munkadíj a vagyon értéke és a dokumentum terjedelme alapján alakul, így előre kiszámítható és jogilag szabályozott.
A közjegyzői díj általában két fő részből áll:
Munkadíj: Az ügy értéke, a tevékenységre fordított idő, illetve a jogszabályban meghatározott fix összeg alapján számítják ki.
Költségtérítés: Ide tartozik a költségátalány, ami a munkadíj körülbelül 40%-ának felel meg, valamint a készkiadások.
A közjegyzői munkadíj mértéke az ügy értékétől függően az alábbiak szerint alakul:
- 20.000 Ft-ig: 5.500 Ft
- 20.000–50.000 Ft: 5.500 Ft + a 20.000 Ft feletti rész 4%-a
- 50.000–100.000 Ft: 6.700 Ft + az 50.000 Ft feletti rész 3%-a
- 100.000–500.000 Ft: 8.200 Ft + a 100.000 Ft feletti rész 2%-a
- 500.000–5.000.000 Ft: 16.200 Ft + az 500.000 Ft feletti rész 1%-a
- 5.000.000–10.000.000 Ft: 61.200 Ft + az 5.000.000 Ft feletti rész 0,5%-a
- 10.000.000–200.000.000 Ft: 86.200 Ft + a 10.000.000 Ft feletti rész 0,25%-a
- 200.000.000–500.000.000 Ft: 561.200 Ft + a 200.000.000 Ft feletti rész 0,2%-a
- 500.000.000 Ft felett: 1.161.200 Ft + az 500.000.000 Ft feletti rész 0,1%-a.
Példa: Egy 50.000.000 Ft értékű vagyon esetén a közjegyzői munkadíj az alábbiak szerint számítható: az alapdíj 86.200 Ft, ehhez jön a 10.000.000 Ft feletti rész 0,25%-a, ami jelen esetben 100.000 Ft, így a munkadíj összesen 186.200 Ft.
Ezen felül fizetni kell a munkadíj 40%-ának megfelelő költségátalányt, ami 74.480 Ft, így a házassági szerződés elkészítésének költsége 260.680 Ft.
További költségek lehetnek: minden oldal után 150 Ft leírási díj, valamint 5.000 Ft archiválási költség, amelyek tovább növelhetik a teljes díjat.
Házassági szerződést közjegyzőnél és ügyvédnél is lehet készíttetni.
Ügyvédként személyre szabottan, rugalmas időpont-egyeztetéssel és kedvezőbb áron gondoskodom arról, hogy a szerződés minden jogi részlete pontosan és az Ön érdekeinek megfelelően legyen kidolgozva.
Házassági szerződés díja – az ügyvédi munkadíj
A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés megkötése nem pusztán formaság – a gondosan megfogalmazott szerződés segít abban, hogy mindkét fél pénzügyei biztonságban legyenek, és elkerülhetők legyenek a későbbi viták vagy pereskedések.
Házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés elkészítésének díja: 110.000 Ft
Részletekért – például, hogy mi tartozik a munkadíjba – nézd meg a Házassági, élettársi vagyonjogi szerződés oldalt.
