A végrendelet és az öröklési szerződés legfontosabb tudnivalói

A végrendelet és öröklési szerződés a legfontosabb jogi eszközök közé tartoznak, ha előre szeretnél gondoskodni vagyonod sorsáról. Segítségükkel nemcsak a vagyont, hanem szeretteid jövőjét is biztonságban tudhatod. Lehetővé teszik, hogy egyértelműen meghatározd, ki mit kapjon, és milyen feltételekkel.

Bár mindkettő biztonságot nyújt, más élethelyzetben lehet előnyös. A cikkből megtudhatod, mik a legfontosabb különbségek a végrendelt és öröklési szerződés között, milyen élethelyzetben érdemes az egyiket vagy a másikat választani, valamint mire érdemes figyelni, hogy a dokumentum valóban biztonságot nyújtson.

Végrendelet minta – mit érdemes beleírni a végrendeletbe?

Sokan azt gondolják, hogy a végrendeletet egyszerűen le lehet írni otthon, és már érvényes is. A valóság azonban ennél bonyolultabb, és számos kockázatot rejt. Ha a végrendelet nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akár érvénytelen is lehet: például ha hiányzik valahol az aláírás vagy a dátum. A homályos vagy pontatlan rendelkezések ráadásul könnyen családi vitához vagy perhez vezethetnek, és egy egyszerű félreérthető mondat évekre elhúzódó jogi problémát okozhat.

Mit lehet végrendeletbe írni?

A végrendelet célja, hogy az örökhagyó pontosan meghatározhassa, halála után ki és mit örököljön tőle. A végrendeletben azonban nemcsak az örökösök kijelölésére van lehetőség – többféle tartalmi rendelkezést is megtehetünk.

1. Örökösnevezés

A végrendelet legfontosabb eleme az örökös megnevezése. A végrendelkező kijelölheti, ki örökölje a teljes vagyonát, vagy annak egy részét. Több örökös esetén szükséges a részesedéseket is pontosan meghatározni.

2. Hagyomány és meghagyás

A végrendeletben konkrét vagyontárgyat is lehet hagyni valakinek (ez a hagyomány), illetve elő lehet írni harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséget az örökös számára (ez a meghagyás).
 

3. Utóhagyomány, helyettes örökös nevezése

Az utóhagyomány rendelése olyan végrendeleti intézkedés, amely szerint a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltja fel.

Érdemes gondolni arra is, ha az örökös valamilyen okból nem örökölhetne – ilyenkor helyettes örököst lehet megnevezni, hogy a végrendelkező akarata ebben az esetben is érvényesüljön.

4. Kizárás vagy kitagadás

A végrendeletben az örökhagyó nemcsak arról dönthet, ki örököljön, hanem arról is, ki ne örököljön utána. Ezt kétféleképpen teheti meg: kizárással vagy kitagadással. Bár a két kifejezés hasonlóan hangzik, jogi értelemben nagyon különböznek egymástól.

Kizárás az öröklésből

Az örökhagyó bárkit, aki törvényes örököse lenne, kizárhat az öröklésből.
Ez azt jelenti, hogy az adott személy nem örököl, mert a végrendelet más személyt nevez meg örökösként.

A kizárást nem kell indokolni, elegendő, ha a végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy az örökhagyó nem szándékozik az illetőt örökösévé tenni.

Fontos azonban, hogy a kötelesrészre jogosult személy (pl. gyermek, házastárs, szülő) a kötelesrészét akkor is megkapja, ha kizárták a törvényes öröklésből — kivéve, ha érvényes kitagadás történt.

Kitagadás a végrendeletben

A kitagadás azt jelenti, hogy az örökhagyó a kötelesrészből is kizárja a hozzátartozót.
A kitagadás csak akkor érvényes, ha a törvényben meghatározott ok fennáll, és az örökhagyó ezt a végrendeletben kifejezetten megjelöli.

A kitagadás lehetséges okai többek között:

• az örökös érdemtelen lenne az öröklésre,
  
• bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére,
  
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértettet,
  
• az örökhagyó tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
  

Ha a kitagadás oka nincs pontosan megjelölve, vagy nem bizonyítható, a kitagadás érvénytelen, és az érintett személy követelheti a kötelesrészét.

5. Egyéb rendelkezések

A végrendelet tartalmazhat rendelkezést a temetés módjáról, a személyes tárgyak sorsáról, illetve számos egyéb kérdésről is. Mindig az adott eset körülményei alapján vizsgálható meg, hogy az adott rendelkezés jogszerűen megtehető-e a végrendeletben

Fordulj hozzám, hogy a végrendeleted pontos, jogszerű és vitathatatlan legyen, és valóban azt örökölhessék szeretteid, amit Te szeretnél.

Kézzel írt végrendelet 

A kézzel írt végrendelet az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy előre rendezd a vagyonod sorsát, de nem elég csak leírni a szöveget. Ahhoz, hogy valóban érvényes legyen, a dokumentumot teljes egészében saját kézzel kell írnod, minden lapot oldalszámozni, kell és természetesen a készítés idejét is fel kell tüntetni, valamint a végrendeletet saját kezű aláírással ellátni.

Fontos, hogy a szöveg világos és egyértelmű legyen: a homályos vagy pontatlan rendelkezések könnyen vitákhoz vezethetnek, és akár érvénytelenséget is okozhatnak. 

Bár elsőre egyszerűnek tűnik, a kézzel írt végrendelet elkészítésében is érdemes ügyvédi segítséget kérni, hogy biztos legyél abban, minden formai és tartalmi követelménynek megfelel, és az akaratod valóban érvényesül. Így nemcsak a jogi oldal lesz rendben, hanem a szeretteid is nyugodtan tekinthetnek a jövőbe.

Fontos kiemelni, hogy ha valaki géppel írja a végrendeletet, már nem beszélhetünk kézzel írt végrendeletről, és a jogszabályok szerint ilyenkor két tanú aláírása szükséges.

Végrendelet érvényessége – formai követelmények

A törvény szigorú formai követelményeket ír elő, amelyek betartása nélkül a végrendelet érvénytelen lehet – vagyis a benne foglalt akarat nem érvényesül.

1. Saját kezűleg írt (holográf) végrendelet

Ez a legegyszerűbb forma, nem szükséges tanú hozzá.
Érvényességi feltételei:

• teljes egészében a végrendelkező saját kezűleg írja,
  
• alá is írja,
  
• és dátummal ellátja
  
• Ha a végrendelet több lapból áll, akkor elengedhetetlen, hogy az minden lapja folyamatos sorszámozással legyen ellátva.
  

Ha bármelyik hiányzik, a végrendelet érvénytelen.
Gyakori hiba, hogy valaki gépen gépeli le a szöveget, majd aláírja – ez már nem saját kezű írás, így tanúk nélkül nem érvényes.

2. Géppel írt vagy más által írt magánvégrendelet (allográf végrendelet)

Ebben az esetben a végrendelkező nem maga írja a szöveget, hanem például géppel írja, vagy más személy készíti el.
A végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező:

• két tanú együttes jelenlétében aláírja a végrendeletet, vagy
  
• ha azt korábban már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak elismeri,
  
• a végrendeletet a tanúk is aláírják, e minőségük feltüntetésével
  
• tartalmazza a készítésének idejét.
  
• Ha a végrendelet több lapból áll, akkor elengedhetetlen, hogy az minden lapja folyamatos sorszámozással legyen ellátva
  
• Emellett fontos, hogy a végrendelkező és a tanúk minden oldalt külön is aláírjanak vagy kézjegyükkel lássanak el, így egyértelművé válik, hogy az adott oldal is a végrendelet részét képezi.

Fontos: A végrendelet tanúja, a végrendelkezésben közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója nem kaphat juttatást a végrendeletből. Közreműködőnek számít mindenki, aki részt vesz a végrendelet tartalmának megfogalmazásában vagy tartalmának kialakításában.

3. Közvégrendelet

Közjegyző előtt is tehető végrendelet. Ha valaki vak, írástudatlan, vagy nem képes olvasni vagy aláírni, csak közvégrendeletet tehet. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. Szóbeli végrendelet

Rendkívüli helyzetben – például életveszély esetén – tehető szóbeli végrendelet is, de ez csak nagyon szigorú feltételek mellett és ideiglenesen érvényes. Amint a veszélyhelyzet elmúlik 30 napon belül új végrendeletet kell készíteni.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú jelenlétében szóban kifejezi végakaratát, egész terjedelmében, és egyértelműen kijelenti, hogy ez az ő végrendelete.

Végrendelet közjegyzői díja

A közjegyzői végrendelet díja jogszabály szerint kerül meghatározásra. A díj kiszámítása során figyelembe veszik az ügy értékét és a végrendelet hosszát. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői munkadíj a dokumentum terjedelme és a vagyon értéke alapján alakul, így előre kiszámítható és jogilag szabályozott.

A közjegyzői díj általában két fő tételből áll:

• Munkadíj: Az ügy értéke, a tevékenységre fordított idő, vagy jogszabályban meghatározott fix összeg alapján számítják ki.
  
• Költségtérítés: Ide tartozik a költségátalány, ami a munkadíj körülbelül 40%-ának felel meg, valamint a készkiadások.

A közjegyzői munkadíj mértéke az ügy értékétől függ, az alábbiak szerint alakul:

• 20.000 Ft-ig: 5.500 Ft
• 20.000–50.000 Ft: 5.500 Ft + a 20.000 Ft feletti rész 4%-a
• 50.000–100.000 Ft: 6.700 Ft + az 50.000 Ft feletti rész 3%-a
• 100.000–500.000 Ft: 8.200 Ft + a 100.000 Ft feletti rész 2%-a
• 500.000–5.000.000 Ft: 16.200 Ft + az 500.000 Ft feletti rész 1%-a
• 5.000.000–10.000.000 Ft: 61.200 Ft + az 5.000.000 Ft feletti rész 0,5%-a
• 10.000.000–200.000.000 Ft: 86.200 Ft + a 10.000.000 Ft feletti rész 0,25%-a
• 200.000.000–500.000.000 Ft: 561.200 Ft + a 200.000.000 Ft feletti rész 0,2%-a
• 500.000.000 Ft felett: 1.161.200 Ft + az 500.000.000 Ft feletti rész 0,1%-a.

Példa: Egy 50.000.000 Ft értékű hagyaték esetén a közjegyzői munkadíj a díjszabás szerint a következőképpen alakul: az alapdíj 86.200 Ft, ehhez jön a 10.000.000 Ft feletti rész 0,25%-a, ami jelen esetben 100.000 Ft, így a munkadíj összesen 186.200 Ft.

Ezen felül a munkadíj 40%-ának megfelelő költségátalányt is fizetni kell, ami 74.480 Ft, így a végrendelet elkészítésének költsége 260.680 Ft.

További költségek még: minden oldal után 150 Ft leírási díj, valamint az 5.000 Ft archiválási költség. Ezekkel a tételekkel a végrendelet teljes költsége tovább növekedhet.

Végrendeletet készíteni mind a közjegyzőnél, mind ügyvédnél lehet, de ügyvédként személyre szabottan és kedvezőbb áron gondoskodom róla, hogy minden jogi részlet rendben legyen.

Végrendelet utáni öröklési illeték – mikor kell fizetni, és mikor nem?

Amikor örökséghez jutunk, sokakban rögtön felmerül a kérdés: kell-e öröklési illetéket fizetni, és ha igen, mennyit? A válasz nem mindig egyszerű, hiszen az illeték mértéke függ a hagyaték összetételétől és az örökös személyétől is. Jó hír azonban, hogy számos olyan eset van – ráadásul éppen a leggyakoribb öröklési helyzetekben –, amikor teljes illetékmentesség jár.

Mekkora az öröklési illeték?

• Általános szabály szerint: az örökösnek a hagyaték tiszta értéke után 18% öröklési illetéket kell fizetnie.
  
• Lakástulajdon, lakásrész vagy lakáshoz kapcsolódó jog esetén az illeték mértéke 9%.
  
• Gépjármű és pótkocsi öröklésekor az illeték megegyezik a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszeresével.
  

Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?

Bár elsőre ijesztőnek tűnhetnek a fenti számok, a törvény számos olyan esetet ismer, amikor egyáltalán nincs illetékfizetési kötelezettség. A gyakorlatban a leggyakoribb illetékmentességek a következők:

• Egyenes ági rokonok és a házastárs: ha az örökös az örökhagyó gyermeke, unokája, szülője vagy házastársa, teljes illetékmentesség illeti meg.
  
• Testvér öröklése: az örökhagyó testvére szintén illetékmentesen szerezhet.
  
• Lakóházépítésre alkalmas telek öröklése: ha az örökös négy éven belül lakóházat épít a telekre, és annak hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
  
• Mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő: az örökrész tiszta értékéből 20 millió forintig nem kell illetéket fizetni.
  
• Ingóörökség: ha egy örökösre jutó ingóörökség értéke nem haladja meg a 300.000 Ft-ot, akkor az illetékmentes. Az értékhatár megállapításánál nem számít bele az örökhagyó gépjárműve, pótkocsija, ruházata és a szokásos mértékű személyes használati tárgyai. 

Kötelesrész mértéke végrendelet esetén – jogosultak és számítás

Mi az a kötelesrész?

A kötelesrész a törvény által biztosított minimumörökség, amely a legközelebbi hozzátartozókat akkor is megilleti, ha az örökhagyó végrendeletében másképp rendelkezett, vagy teljesen kihagyta őket az öröklésből.

A kötelesrész lényege: a törvényes örökrésze harmada jár annak, aki jogosult rá.

Kik jogosultak kötelesrészre?

A Polgári Törvénykönyv szerint kötelesrész illeti meg:

• az örökhagyó leszármazóját,
  
• a házastársát,
  
• a szülőt.
  

Mennyi a kötelesrész mértéke?

• Alapja: a hagyaték tiszta értéke.
  
• Mértéke: a jogosultat megillető törvényes örökrész harmada.
  

Példa:

• Ha az örökhagyónak 2 gyermeke van és nincs házastársa: törvény szerint mindketten ½ részt örökölnének.
  
  • Kötelesrész: A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a:
    50%×1/3​=16,66% 
  • Tehát gyermekenként kb. 16,6% az egész hagyatékból.
    

Mikor lehet kizárni valakit a kötelesrészből?

Kötelesrész nem jár annak, akit az örökhagyó érvényesen kitagadott.

A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végrendeletben az indokát kifejezetten megjelölik, és az megfelel a törvényben meghatározott okok egyikének.

Ilyen ok lehet például, ha az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, öröklésre érdemtelen, vagy nem nyújtott segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

Valamennyi kitagadási okot a Polgári Törvénykönyv 7:78. §-a sorolja fel, amely pontosan meghatározza, milyen esetekben tagadható ki érvényesen valaki a kötelesrészből.

Megtámadhatatlan végrendelet – avagy a végrendelet megtámadása

Előfordul, hogy egy végrendelet kapcsán vita alakul ki a hozzátartozók között – például mert valaki kimaradt az öröklésből, vagy mert kétség merül fel az örökhagyó akaratának valódiságát illetően. Ilyenkor felmerül a kérdés: mikor és milyen okból lehet megtámadni egy végrendeletet?

Ki jogosult a végrendelet megtámadására?

A végrendelet megtámadására az jogosult, aki annak érvénytelensége vagy hatálytalansága esetén

• örökölne, vagy
  
• mentesülne a végrendeletben rá rótt kötelezettségtől vagy tehertől.
  

Fontos tudni, hogy a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított 5 éven belül érvényesíthető.
Ha valaki elismeri a végrendelet érvényességét (például írásban kijelenti, hogy azt helyesnek tartja), ezzel lemond a megtámadás jogáról.

Mikor érvénytelen egy végrendelet vagy annak része?

A végrendelet akkor lehet érvénytelen, ha:

• jóerkölcsbe ütközik,
  
• érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondásos feltételt tartalmaz,
  
• jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen,
  
• ha valaki gondnokság alatt áll, végrendelete akkor érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezéskor már megszűnt,

Az örökhagyó akarati hibái

A végrendelet érvénytelen lehet akkor is, ha az örökhagyó:

• tévedett a nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni,
  
• téves feltevés vagy meghiúsult várakozás alapján döntött
  
• fenyegetés vagy tisztességtelen befolyás hatására tette a rendelkezést.

Feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.

Ha azonban az örökhagyó később – megfelelő formában – jóváhagyja az adott rendelkezést, az érvénytelenség megszűnik, és a végrendelet érvényessé válik.

Ha a végrendeletben hiba található, nem az egész okirat válik érvénytelenné, csak az a rész, amelyikben a rendelkezés van. Ugyanakkor, ha bizonyítható, hogy az örökhagyó a hibás rész nélkül egyáltalán nem készítette volna el a végrendeletet, akkor az egész végrendelet érvénytelen lesz.

Alaki hibából érvénytelen a végrendelet, ha:

• az örökhagyó vagy a tanúk nem írják alá,
  
• a több lapból álló végrendeletnél hiányzik az oldalszámozás,
  
• a végrendeletből nem tűnik ki egyértelműen a készítésének ideje.

A végrendelet megtámadásának főbb lépései – röviden, érthetően

A végrendelet megtámadása mindig alapos előkészítést igényel, hiszen a megtámadási okok sokfélék lehetnek. Az eljárás első szakasza mindig a körülmények feltárása és a tények megismerése.

1. Az első lépés: a körülmények tisztázása

Mielőtt bármilyen jogi lépés történik, meg kell vizsgálni, hogy:

• milyen körülmények között készült a végrendeletet,
  
• pontosan mit tartalmaz az okirat.
  

Ez alapján lehet megítélni, hogy felmerül-e alaki vagy akarati hiba, illetve hogy indokolt-e a végrendelet megtámadása.

2. A második lépés: egyeztetés az örökössel

Mielőtt perre kerülne a sor, érdemes tisztázni, elismeri-e a végrendeleti örökös az okirat érvénytelenségét. Ha nem, akkor az ügy rendszerint hagyatéki perben folytatódik.

A per megindítása attól függ, milyen hibáról van szó: alaki hiba esetén (például ha hiányzik az örökös aláírása) a végrendeleti örökösnek, míg akarati hiba esetén (például ha az örökhagyó belátási képessége hiányzott) a törvényes örökösnek kell pert indítania.

Összefoglalva:  Nincs olyan, hogy teljesen megtámadhatatlan végrendelet, de ügyvéd segítségével minimalizálható a megtámadás esélye. Én segítek, hogy a végrendeleted a lehető legbiztonságosabb legyen, így gyakorlatilag megszüntethető a megtámadás lehetősége.

A végrendeletek nyilvántartása – miért fontos?

A végrendelet elkészítése önmagában még nem garancia arra, hogy az a megfelelő időben elő is kerül. Sok esetben előfordul, hogy a dokumentum a fiókban marad, vagy az örökösök egyszerűen nem tudnak a létezéséről. Éppen ezért szoktam javasolni ügyfeleimnek, hogy a végrendeletet ne csak elkészítsük és biztonságosan megőrizzük, hanem jegyeztessük be a központi nyilvántartásba is.

Magyarországon két hivatalos nyilvántartás létezik:

• Központi Végrendeletek Nyilvántartása (KVNY)
  
• Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)
  

A bejegyzés díja 10.000 Ft. A nyilvántartás előnye, hogy a hagyatéki eljárás során a közjegyző hivatalból ellenőrzi, szerepel-e a végrendelet a rendszerben, így biztosítva, hogy a dokumentum az eljárás során minden esetben rendelkezésre álljon.

Mi az öröklési szerződés, és mikor érdemes megkötni?

Sokan hallottak már az öröklési szerződésről, de nem mindenki tudja pontosan, mit takar ez a jogintézmény, és miben különbözik a végrendelettől. Pedig gyakran ez a legbiztosabb megoldás arra, hogy az ember halála után a vagyona valóban arra a személyre szálljon, akinek szánta – ráadásul életében is biztonságot adhat.

Mi az öröklési szerződés lényege?

Az öröklési szerződés egy olyan írásbeli megállapodás, amelyben az örökhagyó örökösévé nevezi a vele szerződő felet (vagy a szerződésben meghatározott harmadik személyt). Cserébe a másik fél tartásra, életjáradék fizetésére vagy gondozásra vállal kötelezettséget.

Egyszerűbben fogalmazva: az örökhagyó biztosítja, hogy halála után a vagyona vagy annak egy része egy konkrét személyt illessen, a másik fél pedig vállalja, hogy életében gondoskodik róla.

Miben különbözik a végrendelettől?

A végrendeletet az örökhagyó egyoldalúan bármikor megváltoztathatja, az öröklési szerződés viszont kétoldalú, kötelező érvényű szerződés, amelyből a felek csak közösen vagy törvényben meghatározott esetekben léphetnek ki. Ez sokkal erősebb garanciát ad a szerződő feleknek.

Milyen formában érvényes?

Az öröklési szerződés írásbeli formához kötött, és az írásbeli végrendelet szabályait kell rá alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:

• akkor is a más által írt végrendelet alaki szabályai szerint kell elkészíteni, ha egyébként az egyik fél saját kézírással írta volna le.
  

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem elegendő egy saját kezűleg írt és aláírt szöveg, hanem szükséges a két tanú együttes jelenléte és aláírása is.

Mikor lehet hasznos az öröklési szerződés?

• Ha valaki szeretné biztosítani, hogy halála után a vagyona biztosan annál a személynél maradjon, aki életében gondoskodott róla.
  
• Ha nincs közvetlen hozzátartozó, de van olyan személy, akire szeretné hagyni a vagyonát.
  
• Ha az örökhagyó szeretné elkerülni a családi vitákat, és előre rendezni a vagyon sorsát.

Végrendelet és öröklési szerződés? – Mikor melyiket válasszam?

Az öröklésről sokan csak későn kezdenek gondolkodni, pedig egy előre megtervezett jogi megoldás rengeteg családi vitát és bizonytalanságot előzhet meg. Az örökhagyó kezében két fő eszköz van: a végrendelet és az öröklési szerződés. Bár mindkettő ugyanazt a célt szolgálja – rendezni a vagyon sorsát halál esetére –, mégis alapvetően eltérő jogi megoldásokról van szó.

Bemutatom, mik a legfontosabb különbségek, és milyen szempontok segíthetnek a döntésben, hogy kinek melyik felel meg inkább.

Mi a végrendelet röviden?

A végrendelet egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyben az örökhagyó szabadon rendelkezik a vagyonáról halála esetére.

• Bármikor visszavonható vagy módosítható.
  
• Többféle formája van (írásbeli, közvégrendelet stb.).
  
• A legnagyobb előnye a rugalmasság.
  

Mi az öröklési szerződés röviden?

Az öröklési szerződés kétoldalú megállapodás az örökhagyó és az örökös között.

• Az örökös általában tartási, gondozási vagy életjáradéki kötelezettséget vállal.
  
• Cserébe biztosítékot kap, hogy a szerződésben meghatározott vagyontárgy(ak) őt illeti meg.
  
• A végrendelettel ellentétben nem lehet szabadon visszavonni: csak közös megegyezéssel vagy meghatározott okokból lehet megszüntetni.
  

A végrendelet és öröklési szerződés fő különbségei

Mikor melyiket érdemes választani?

• Végrendelet akkor előnyös, ha az örökhagyó meg akarja őrizni a szabadságát, és később is szeretne változtatni a vagyon sorsáról.
  
• Öröklési szerződés akkor célszerű, ha valaki gondoskodik az örökhagyóról (pl. gyermek, élettárs), és cserébe biztosítékot érdemel, hogy öröklése garantált lesz.
  

Ha bizonytalan vagy abban, melyik megoldás felel meg az élethelyzetedre, fordulj hozzám bizalommal – segítek megtalálni a legmegfelelőbb jogi eszközt.

Ügyvédi munkadíj

Egy végrendelet vagy öröklési szerződés elkészítése nem pusztán formai kérdés – a dokumentum hibátlan megfogalmazása kulcsfontosságú ahhoz, hogy akaratodat valóban érvényesíteni lehessen, és szeretteid elkerüljék a későbbi vitákat vagy akár a pereskedést.

Végrendelet és öröklési szerződés elkészítésének díja:

Végrendelet elkészítésének díja: 100.000 Ft

Öröklési szerződés elkészítésének díja: 120.000 FtRészletekért – például, hogy mi tartozik a munkadíjba – nézd meg a Végrendelet, öröklési szerződés és ügyvédi munkadíj oldalt.