Mikor jár vissza a foglaló ingatlan adásvételnél?

Írta Dr. Kovács Nóra

Kulcsok és pénzérmék egy asztalon – mikor jár vissza a foglaló ingatlan-adásvétel vagy szerződés felmondása esetén?

Ingatlanvásárláskor a foglaló átadása fontos biztosíték mind az eladó, mind a vevő számára. Ha azonban az adásvétel valamilyen okból meghiúsul, felmerül a kérdés: mikor jár vissza a foglaló, és mikor veszítheti el a vevő az átadott összeget? Ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a foglalóra vonatkozó szabályokkal, hiszen ezek ismeretével elkerülhetjük a kellemetlen jogi és anyagi következményeket.

Mi a foglaló?

A foglaló az ingatlan adásvételhez kapcsolódóan a szerződéses kötelezettségvállalás megerősítéseként átadott pénzösszeg. Célja, hogy biztosítsa a szerződés teljesítését, és pénzügyi következményt kapcsoljon az ügylet meghiúsulásához.

A foglaló legfontosabb sajátossága, hogy a szerződés teljesítése esetén az összeg beleszámít a vételárba.

A foglaló ugyanakkor nem egyszerűen előre kifizetett vételárrész. A szerződés meghiúsulásakor ugyanis a felek felelősségétől függően eltérő következményekkel járhat.

A foglalóval kapcsolatban három alapvető szabályt érdemes megjegyezni:

  • Ha az adásvételi szerződést teljesítik, a foglaló beleszámít a vételárba.
  • Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló főszabály szerint visszajár.
  • Ha a meghiúsulásért kizárólag az egyik fél felelős, az átadott foglalót elveszítheti, illetve a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

A foglalóra vonatkozó megállapodást írásban szükséges rögzíteni.

Fontos, hogy a szerződésben az átadott összeget kifejezetten foglalóként nevezzék meg, és annak jogi rendeltetése egyértelműen kiderüljön, mert ennek hiányában az összeg főszabály szerint vételárelőlegnek minősül, amelyre eltérő szabályok vonatkoznak.

A foglaló összegét a felek szabadon, közös megegyezéssel határozhatják meg. A gyakorlatban általában a vételár 10%-ának megfelelő összeg tekinthető irányadónak, de ettől a felek eltérhetnek.

Mikor jár vissza a foglaló ingatlan esetében?

A foglaló ingatlan adásvételénél több esetben is visszajárhat. A döntő kérdés általában az, hogy miért hiúsult meg a szerződés teljesítése, és ezért melyik felet terheli felelősség.

A foglaló főszabály szerint visszajár, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy amelyért mindkét fél felelős. Ilyenkor a foglaló elvesztésére vagy kétszeres visszafizetésére vonatkozó jogkövetkezmény nem alkalmazható.

Ha például a vevő és az eladó olyan körülmények miatt nem tudja teljesíteni a szerződést, amelyekért egyikük sem felelős, az átadott foglalót vissza kell fizetni a vevőnek.

Más a helyzet, ha valamelyik fél szerződésszegése vagy neki felróható körülmény miatt hiúsul meg az adásvétel.

Ha a vevő felelős a meghiúsulásért, elveszítheti a foglalót. Ha az eladó felelős, akkor a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni. Ezek a következmények azonban nem alkalmazhatók pusztán azért, mert az adásvétel végül nem jött létre: a felelősséget és a körülményeket is vizsgálni kell.

A foglaló visszafizetésének megítélésénél ezért szükséges áttekinteni az adásvételi szerződést, a teljesítés meghiúsulásának okát és a felek magatartását.

25 000 000 Ft

Ügyvédi munkadíj:

150 000 Ft
Induljon az adásvétel

Mikor jár vissza a foglaló ingatlan adásvételnél, ha a hitel miatt hiúsul meg az ügylet? 

Az ingatlanvásárlás során az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a vevő banki hitelből szeretné finanszírozni a vételár egy részét, a bank azonban végül elutasítja a hitelkérelmét. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés: mi történik a szerződés aláírásakor megfizetett foglalóval, mikor jár vissza a foglaló? A vevő automatikusan elveszíti a pénzét, vagy van lehetőség annak visszaszerzésére?

A válasz elsősorban az adásvételi szerződés tartalmától függ.

A kockázat csökkentése érdekében célszerű már az adásvételi szerződésben rendezni, mi történik akkor, ha a bank nem biztosítja a szükséges finanszírozást. A felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelkérelem elutasítása nem jár a foglaló elvesztésével, és a vevő jogosult annak visszakövetelésére.  Fontos, hogy a szerződés pontosan meghatározza az elutasítás igazolásának módját, a határidőket és a visszafizetés feltételeit.

Ha azonban a szerződés nem tartalmaz erre vonatkozó külön rendelkezést, a hitelkérelem elutasítása önmagában nem mentesíti a vevőt, így a foglaló elvesztésének kockázatával számolnia kell.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a foglaló szabályozásának módjáról egyeztessünk az eljáró ügyvéddel, és gondoskodjunk arról, hogy a megállapodás megfelelően védje az érdekeinket.

Mi a különbség a foglaló és az előleg között?

A foglaló és az előleg közötti különbség különösen akkor válik fontossá, ha az ingatlan adásvétele meghiúsul. 

Az előleg esetében a szerződés meghiúsulásakor – a meghiúsulás okától függetlenül – az összeg visszafizetésre kerül a vevő részére az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Ezzel szemben a foglaló esetében a szerződés meghiúsulásáért való felelősség határozza meg a foglaló sorsát.

A két jogintézmény közötti különbséget az alábbi táblázat foglalja össze:

SzempontFoglalóElőleg
RendeltetéseA szerződés teljesítésének biztosítása isA vételár részbeni előre megfizetése
Szerződésszerű teljesítéskorBeszámít a vételárbaBeszámít a vételárba
Ha a vevő felel a meghiúsulásértElveszítheti a foglalótFőszabály szerint visszajár
Ha az eladó felel a meghiúsulásértKétszeresen kell visszatérítenieFőszabály szerint visszajár
Ha egyik fél sem felelős a meghiúsulásértVisszajárFőszabály szerint visszajár

A foglaló és az előleg tehát nem felcserélhető fogalmak. Ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor ezért fontos, hogy a felek pontosan meghatározzák, milyen jogcímen és milyen feltételekkel történik a pénz átadása.

Mit tehet a vevő, ha az eladó nem akarja visszaadni a foglalót?

Ha az ingatlan-adásvételi szerződés meghiúsul, és a vevő álláspontja szerint a foglaló visszajár, előfordulhat, hogy az eladó mégsem fizeti vissza az összeget. 

Első lépésként célszerű írásban felszólítani az eladót a foglaló visszafizetésére. Ha az eladó a felszólítás ellenére sem fizet, a vevő jogi segítséggel mérlegelheti a megfelelő igényérvényesítési eljárást. A követelés összegétől, jogalapjától és a rendelkezésre álló bizonyítékoktól függően szóba jöhet fizetési meghagyásos eljárás vagy bírósági per is.

Ingatlanvásárlás előtt állsz, vagy már problémád merült fel, hogy mikor jár vissza a foglaló? Vedd fel velem a kapcsolatot, és segítek eligazodni a jogi kérdésekben, hogy már a szerződéskötés előtt elkerülhesd a későbbi kellemetlenségeket, vagy megtaláld a megfelelő megoldást a kialakult helyzetre!

Közeli portré Dr. Kovács Nóráról, aki Ingatlanjogi ügyvédi szolgáltatások nyújtásával segíti ügyfeleit – üzleti stílus, nyugodt, barátságos kisugárzás.
Dr. Kovács Nóra
Az ingatlanjogi ügyek akkor működnek igazán hatékonyan, ha a szakmai alaposság mellett emberközeli, gyakorlati szemlélet segíti a folyamatot. Világos tájékoztatás, rugalmas ügyintézés – online és személyesen is. A jó döntésekhez nyugodt, biztonságos légkör kell – ebben nyújtok stabil hátteret neked.